Ember-szex van-e?

Az előző napi birkagyomor emlékétől kísértve másnap valami egyszerű kajára vágytam. Legyen sült csirke, abból nem lehet baj. Az adagom átvétele után megkérem a pincért, hogy ugyan, adjon már hozzá evőeszközt is, ha lehet. Persze, hogy lehet – mondta majd előkapta a kést-villát, csupasz kézzel megdörzsölgette, letisztogatta és mosolyogva átnyújtotta. Én meg elindultam az ötemeletes épületben emeletről emeletre, hogy hol tudok úgy leülni, hogy ne legyen durva zsírszag. Sehol nem volt senki a szagon kívül amíg fel nem értem a tetőteraszra, ahol épp egy idősebb hijabos néni csúnyájában volt elmerülve egy bácsi, úgy csuklóig. Hármunk közül valakinek kellemetlen volt ez a találkozás. Istenem, hiába a komoly vallásosság, ott se fából vannak az emberek...

Zene

Este ellátogattunk egy gnaouát szolgáltató helyre. Eddig is nagyon sok zenét hallottam, de ez az, ami kifejezetten a környékbeliek sajátja. A többi számomra új zenéről annyit fontos megjegyezni, hogy az arabok, meg egyéb afrikai népek simán rajonganak egymás zenéjéért, így velem is mindenféle dolgok jöttek szembe, nem csak marokkói cuccok. Itt is látszik, hogy a zene a szeretet nyelve, ami minden határon átível. (ezt a mondatot illene rózsaszínnel szedni, annyira cukros) Az arab világban a különböző felekezetek, országok tisztességesen utálják egymást. Ha igaz, amit mondanak a srácok, akkor például Algériába nem lehet szárazföldi határon átkelni, annyira "baráti" a viszony. Tekintve, hogy Algérián kívül csak Nyugat-Szaharával határos az ország, ami önmagában egy no go zóna, ez nem is tűnik akkora nagy gáznak, nem? Ennek ellenére több Algír zenét mutattam már itt. A fentiek miatt van az, hogy sok zene, amit hallgatásra ajánlok, az nem is feltétlen helyi anyag, de a helyiek hallgatják. Viszont a gnaoua, vagy gnawa a lehető leghelyibb. Konkrétan Essaouirából indult ki és terjedt el. Alap hangszere a guembri, ami a gardon és basszusgitár szerelemgyereke, de nem ütik, hanem tépik. Kiegészítő hangszernek szinte bármit használnak hozzá. Tradicionális dalokat játszanak leginkább, így általában minden helyi tudja a szövegeket, és énekli is. Jár hozzá tánc is. Egyébként nem magyar nótázást kell elképzelni, inkább repetitív, transzba hívogató, spirituális az egész. Elsőre lehet, hogy idegesítő, de rá lehet csúszni. Minél többet hallgatom, annál jobban tetszik.

Minek megy oda? lvl666

Ami Nyugat-Szaharát és az alatta lévő Mauritániát illeti, nem sok mit tudtam róluk, amíg nem találkoztam egy sráccal, akinek voltak arrafelé tervei. Hol máshol futottunk volna össze, mint egy újabb fűszeresnél dobolás és teázás közben. Nem akarok általánosítani, de mindenki koncentráljon és vetítse maga elé a legarababb arab arcot, amit el tud képzelni. Na, pont úgy nézett ki a srác. Huszonéves lehetett és egyszerűen gyönyörűen beszélt amerikai angolul. Kérdeztem is, hogy ezt meg ugyan hogyan és honnan szedte magára? Hát úgy, hogy ő amerikai. Nagyon cseles... Egy büdös betűt nem beszél más nyelven, arabul meg főleg nem. Csak a külalakjára építve viszont bármit be mer vállalni. Portrék rajzolásából, festésből tartja el magát és folyamatosan utazik a világban, szóval nem haditudósító. Levezette, hogy a fenti két ország a következő célpont, minekutána azt olvasta róluk, hogy tele vannak taposóaknával, terroristával, útonállókkal, rablókkal, katonával és minden külföldi potenciális emberrablás veszélyének van kitéve. Nem tudom, hogy él-e még, de elhangzott a szájából, hogy izgalmasan hangzik, meg a "mi baj lehet?" és telepofával vigyorgott hozzá. Nos, ez megint egy olyan kockázat, amit én soha nem vállalnék. Ha kinyitod az internetet, majd rákeresel turisztikai szempontból az említett országokba, ott a fentiek tényleg le vannak írva, és komolyan jelzik, hogy oda

Állat-szex van-e?

A következő napon találkoztam Eszterrel. Pestről költözött ki, miután pár látogatás után megállapította, hogy pontosan erre van szüksége. (Vele a kiutazásom előtt ismerkedtem meg tulajdonképpen az Utazómajomnak köszönhetően. Kértem tőle némi felvilágosítást, nehogy valamivel megöljem magam az első napon.) Nagyon jót beszélgettünk. El is telt felettünk az idő és mivel péntek volt, be is buktam minden boltot, így estére nem tudtam feltankolni semmivel.

Az Eszterrel való beszélgetés közben felmerült az az arab körökben állítólag elterjedt szokás is, miszerint szívesen basznak a kisfiúk háziállatokat, például szamarat. Este, amikor összefutottam „Adrien Brodyval”, rákérdeztem, hogy ő például kefélt-e fiatalon szamárral. Ő??? Dehogy! És közben röhög. Viszont van egy barátja, aki igen, ő maga csak csirkéket dugott kispöcs korában. Úgynevezett kulturális különbség ez, kérem szépen. Azért csinálják a srácok, mert jobb ötlet híján így tudnak felkészülni arra, hogy később ne okozzanak csalódást a csajoknak. Miközben beszélgetünk, elhalad mellettünk egy japán turistacsoport is. A srác meg odavet nekik valamit, és elkezd röhögni az egész csoport. Mondom, ez meg? Hát, mondott nekik egy viccet. Japánul. Azt mondja, tizenegy nyelven beszél.

Tepsisegg: az a legszebb, akié a legnagyobb.

Ha már a különbségek: jelenleg is engedélyezett náluk a többnejűség. Ha jól emlékszem, négy nő a limit. Azonban csak akkor vállalhatja be valaki, ha jól is tudja tartani az összes feleséget, ellenkező esetben a nőnek joga van elválni. Ez elég szégyen lehet errefelé. Kulturális különbség még az is, hogy az egyik szaharai csóka mesélte, hogy vannak olyan törzsek, ahol a lányok egyszerűen nem ülnek rá a seggükre, csak ilyen oldalasan eldőlnek, nehogy visszafogják a növésben. Mert ott az a legszebb, akié a legnagyobb. És itt nem az európai ember által elképzelt nagy, kerek popsikra kell gondolni, hanem a hatalmasra. Úgy megy a lagzi, hogy a családoknak vannak ilyen nagy tepsijeik, és a nagy napon az újember jön a tepsivel, és ha a menyasszony picsája nem nagyobb a tepsinél, akkor nincs lagzi. Szigorú. Lehet, hogy egy ilyen törzsi nő életében először a lagzija napján ül a seggére? Lehet, hogy innen származik a tepsisegg kifejezés?

A lényeg, hogy mindenkinek más a szép.

A következő bejegyzésben is marad a szex, mint központi téma, csak kajába oltva. Viszlát!