Utazás a tudat alá

DEEP TRIP

DEEP TRIP

Amine, a Bob Marley klón 11.

Bemutatom az új pajtásokat, akikről ekkor még nem is gondoltam, hogy mennyi mindenbe fognak belekeverni...

2018. december 27. - Zoran Božić

Akkor rázódjunk is vissza az utazásba ezzel a Bob Marley-nótával (akit testületileg imád mindenki, akinek itt bármi köze van a zenéhez), ami az ezen a napon megismert bajtársam egyik kedvence. Nem akkora sláger, de van benne potenciál és nagyon hívogat összeborulós közös éneklésre:

Miután leadtam a bérelt bringát, benéztem egy afrikai hangszerboltba. Épp két srác zenélt, és azonnal mondta az egyik, hogy nekem olyan a fejem, hogy válasszak egy kongát, üljek lefelé azonnal, és doboljak. Nos, szerintem semmi különleges nincs a fejemen, de nem kezdtem el magyarázkodni, inkább eleget tettem a meghívásnak. Itt elég rövid időn belül odajutottunk, hogy nekem jók az energiáim, szóval ők most megmutatják nekem, hogy milyen az igazi Marokkó, amit a turisták nem látnak. Ezért jöttem, gondoltam magamban, szóval mi baj lehet? Ők voltak Djallil és Amine (Egy másik, nem a Brody-imitátor). Djallil, szegény egy felvállaltan alkoholista húszon-páréves srác, aki egy másik üzletben árul táskákat, szőnyegeket, fonott kosarakat jutalékért. Nem karrierista, maradjunk annyiban. Amine más tészta. Ő a hangszerboltban készít és árul hangszereket szintén jutalékért, azonban ő emellett még a zenélést is komolyan veszi. Ambíciói, álmai vannak. Hogy el tudd őt képzelni, gondolj arra, hogyan nézett ki, milyen gondolatai voltak és hogyan énekelt Bob Marley. Ennyi. Amikor ezeket a sorokat írom, már kiderült, hogy elindult és nyert egy marokkói világzenei tehetségkutatón. Talán ennek és a spanyol barátnőjének köszönhető, hogy azon szerencsés kevesek közé tartozik, akik legálisan beutazhatnak majd Európába.

Kettejükkel parádéztunk föl-alá a városban, mire egyszer egy étterem konyhájánál kötöttünk ki, ahol Amine váltott pár szót egy kedves asszonnyal, majd továbbálltunk. Később mondta, hogy a hölgy az anyukája volt, Aisha. Megnézett magának és megállapította, hogy rendben vagyok, mehetek a házukba, szóval meghívtak ebédre. Az anyja érzi az ilyesmit - mondta. A házuk négyszintes, és a medinában bérlik. Az alsó szinten kis konyha és egy pottyantós WC, utána pedig emeletenként egy 6 és egy 8 négyzetméteres szoba. Apuka halász volt, és két hónapja halt meg. Anyuka szakács, és három gyereke van. A fiatalabb lányával és annak kislányával élnek az egyik kis szobában. Amine a másikban. A következő szinten albérlők vannak, legfelül pedig a harmadik testvér a családjával. Mindezek mellé a csajok befogadtak állandóra egy kisbabát, akinek meghalt az apja, az anyja meg nem képes egyedül eltartani, így megkérte Aishát, hogy amikor dolgozik, vigyázzanak rá. Ebből most gyakorlatilag az lett, hogy az igazi anya jár oda látogatni a saját gyerekét, aki ott lakik.

Amine háza Aminnal:

img_20171209_123629-1.jpg

A bértartáson lévő gyerkőc:

img_20171211_123744-1.jpg

A nagyobbik szoba, ahol pár napot laktam. Sok jó ember kis helyen is elfér. Volt itt 8-10 fős móka is.

img_20171211_130009_1.jpg

Az ennivaló unokahúgica:

img_20171219_200227-1.jpg

A családban egyértelműen Aisha, vagyis az anya az úr, és ez nem egyedi eset. Djallil például megmutatta, hogy hol szokott csövezni, amikor bebaszik, mivel konkrétan nem mer hazamenni. Fél az anyjától.

Hát itt:

img_20171209_124315-1.jpg

Vagy képzeld el ezt a szitut: A lógógatyás rapper keménycsávók vonulnak keresztül a sétálóutcán egyfajta erődemonstráció gyanánt, és amikor szembejön egy idős hölgy, mintha levágták volna a kemény faszukat. Tisztelettudóan köszönnek, és mindenki egyesével homlokon csókolja. Mintha ő lenne a keresztapa. Mármint keresztanya. De tuti nem ő volt az, mert szinte minden öreg megkapta ezt a tiszteletet a fiataloktól.

 

Matriarchális társadalomban élnek? Ezt én nem tudhatom, de sok példát láttam rá.

Teljesen nem idevágó offtopic tény: a világ tényleg nagyon kicsi 9999. rész:

A szállásomon este épp végig pörgettem a szocális médiát, amikor észrevettem, hogy egy rég nem látott barátnőm Casablancából posztolt fotót. Rá is írtam, hogy nem tudom, hogy hol jár, de én épp Essaouirában készülök aludni. Erre ő: "Ne szopass!" Mint kiderült, tőlem kb 200 méterre voltak épp a párjával. Ilyen ez. El kell utazni 4000 kilométerre, hogy találkozz valakivel, akivel előtte a 150 km is leküzdhetetlen akadály volt éveken át. :D

A nagy találkozás. Középen a kongás fej (?)

img_20171203_123134.jpg

A következő epizód tartalmából: felkeressük a legjobb spotot, ahonnan megvizsgáljuk, hogy a világon a legszebb nap lement-e, majd tartunk egy szépségversenyt.

Kilépős kakukktojás:

A bejegyzés trackback címe:

https://deep-trip.blog.hu/api/trackback/id/tr9014404246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása